Magunkról

Az Egerági Plébánia és a templom története

Egerág Pécstől 15 km-re délre található. Már a rézkorban is lakott település, a falu határában, a Kóka patak partján egy római kori villát tártak fel a régészek. A falu neve először írott forrásokban, egy 1333-ban kelt oklevélben bukkan fel, amelyben működő plébániájáról tesznek említést.

.

Az 1333-34. évi tizedjegyzék tanúsága szerint Egerág, Udvárd, Szemely, Lothárd és Üszög önálló plébániák voltak.

1559-ben a pécsi püspök falvai között található: Egerág, Kisherend, Kiskozár, Szemely és Üszög; Lothárd és Peterd pedig káptalani birtokként.

A török hódoltság alatt katolikusok alig maradtak.

A törökök kiűzése után ariánusok és görögkeleti vallású rácok laknak a környéken. Katolikusok csak elszórtan.

Ennek ellenére 1703-ban önálló lelkipásztora van Kompár Krisztofor személyében, aki Zágrábból jött fölszentelt papként. Szemelyben lakott.

1704. február 1-én a kurucok a pécsi ferences rendházban megölték.

Utódja Gruscsics János, hét évig volt Egerágon plébános, szintén Szemelyben lakott. Őt az ariánusok ölték meg 1711. október 23-án.

A következő plébános, Gyurics János, szintén Zágrábból jött, és ő már Egerágon lakott. Tizenöt évig működött itt. Részt vett az 1714. évi egyházmegyei zsinaton.

Az 1721. február 2-án tartott vizitációkor Egerág, Kiskozár, Szemely és Udvárd Pálffy-birtokok, Magyarsarlós püspöki, Kisherend, Lothárd és Misleny Batthyány-birtokok.

Az egész plébánia területén összesen négyszázöt gyónóképes katolikus él.

A helyi és a filiaként hozzá tartozó falvak plébániai anyakönyvét 1722-ben kezdték el vezetni. Akkor tíz környékbeli település tartozott a plébániához a korabeli írás szerint: Áta, Herend, Kiskozár, Lothárd, Magyarpeterd, Misleny, Szemely, Szökéd. Udvárd, Üszög. (Ez utóbbi volt az uradalom központja.)

Ezek közül Áta, Kisherend, Peterd, Szemely és Szökéd ma is az egerági plébánia filiája.

1730-ban római katolikus elemi iskolát alapítanak a községben.

1761-től Kiss József volt a falu plébánosa. Az ő idejére esett, hogy herceg Batthyány Károly, „a kegyes pat­rónus" új templom építését határozta el. Ettől kezdve a falu története összefonódik a temploméval.

1768. július 2-án tették le az új templom alapkövét és 1774-ben szentelték fel. 1783-ban érkezett meg az engedély Rómából, hogy búcsúját Sarlós Boldogasszony ünnepén, július 2-án tarthatja.

A templom kelet-nyugati tájolású huszonhét méter hosszú, tíz méter széles, tizenkét méter magas, kívülről ma fe­hérre meszelt barokk épület. Negyven méter magas tornya, később, az 1830-as években készült. Jelenleg két ha­rangja van, az egyik 517 kg-os, 1923-ban öntöt­ték, a másik 326 kg-os, ez Szűz Mária tiszteleté­re készült 1920-ban. Az előző három harangot az első világháborúban el­vitték.

A templom belső tere három csehsüvegboltozatra tagolódik. A kettőzött boltozati hevederek gazdagon tagolt falpillér fejezeteken nyugszanak. A szentélyben 1évő főoltár és kiegészítő elemei fából készültek.

A késő barokk főoltár képének témája Mária Erzsébetnél tett lá­togatása (Sarlós Boldogasszony). Ez ugyanúgy Graits Endre (1854-1909) pécsi festő alkotása, mint a szentélvtől jobbra álló klasszicizáló mellékoltár Szent József halálát ábrázo1ó képe. A templom falfestményeit is a művész festette. A szentély mennyezetén Mária mennybevitelét ábrázoló freskó látható. Az északi ol­dalon a szentély felől sorrendben: Szent Márton, Szent Anna, Szent Katalin és Szent Vendel, a déli oldalon pedig (Szent István, Szent Antal, Szent Erzsébet és Borromei Szent Károly embléma­képei helyezkednek el. Ez utóbbi az építtetőre utal. A Jézus-szíve és a Szűz Mária szobor mögött átdereng egy-egy átmeszelt kép kontúrja, mely Szent Mihályt, illetve Péter és Pál apostolokat ábrázolta. A lefestett képek azért érdemelnek emlí­tést, mert így Áta kivételével - melynek ká­polnája a Szentlélek tiszteletére van felszen­telve – minden filia védőszentje együtt szere­pel a plébániatemplom­ban. Feltehetőleg e ké­pek még restaurálhatók.

Az északi fal hátsó részen található a Szent Sír oltára, fölötte Szent József szobra. Ez azonban jóval későbbi, mint a két másik oltár, többször át is építették. 1983-ban Tímár György, tervei alapján készült az új liturgikus be­rendezés: a szembenéző oltár, az ambó, a szedile és a ministránsszékek. A vörös márvány keresztelőkút a bejáratnál lévő kagylódíszes, 1730-as évszámmal jelölt homokkő szenteltvíztartóval harmonizál.

A két manuálos, 24 regiszteres orgona az Angster műhelyben készült 1926-ban.

A hajó falában lévő márványtáblák tanúsága szerint a templom két plébánosát, és egy szerzetespapot temettek a templom padlója alá a 18. század végén. Az egyszerű kivitelű klasszicizáló padok a 19. század végén a pécsi Székesegyházból kerültek ide.

A templom fennállásának kétszáz éves évfordulójára az épületet kívül-belül renoválták.

A templom előtt álló Krisztus keresztútját felidéző tizennégy stáció a kálváriakereszttel és a Szent sírral, mely egyben szabadtéri oltár is. A stációkat 1946-ban építtette az akkori plébános - Curilovi? Ottó - a hívek adományaiból. A huszadik század elejéről való a Lourdes-i Mária szobor a templom keleti oldalán.

Bányainé Jurás Gyöngyi
Bérczi Zsoltné

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ** * * * * * * * * * * * * * * *

Hozzáadás dátuma: 2009.12.16. 20:22
Utolsó módosítás dátuma: 2012.11.16. 23:38